FLT3 mutációk kimutatása

A Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológia Intézet Onkológiai Diagnosztikai részlege 2005. október 17-től új vizsgálatként bevezeti az FLT3 tirozin kináz receptor génjében található ITD és TKD mutációk kimutatását , melyek az akut myeloid leukémia (AML) fontos prognosztikai markerei.

Az FLT3 tirozin kináz receptor a hematopoietikus őssejteken van jelen és azok proliferációjában és differenciálódásában játszik szerepet. AML-ben, MDS-ben és akut lymphoid leukémiában (ALL) a kóros sejtek expresszálhatják az FLT3 receptort. Az FLT3 gén mutációi ligandtól független, konstitutív receptoraktivációhoz vezetnek, ami a malignus hematológiai betegségek kialakulásában játszik szerepet.
Felnőtt és gyermekkori AML-ben a leggyakoribb genetikai eltérés az FLT3 gén mutációja. A mutációnak két típusa ismert:

•  internal tandem duplication ( ITD ) vagy length mutation ( LM )

•  tirozin kináz domén mutáció ( TKD ) vagy D835 pontmutáció

Az FLT3/ITD felnőttkori AML-ben 20-30%-ban, gyermekkori AML-ban 10-15%-ban fordul elő, a MDS esetek 3%-ában, RAEB transzformáció esetén 7%-ban mutatható ki. A mutáció a 14-15. exon és/vagy 14. intron egy-egy szakaszának beépülését (duplikálódását) jelenti a gén ugyanezen szakaszába. Ennek az ismétlődő szekvenciának a nagysága (18-222 bp) és elhelyezkedése egyénenként változó. A mutáció leggyakrabban de novo AML-ben, a citogenetikai eredmény alapján definiált intermedier prognosztikai csoportban mutatható ki. A genetikai eltérés jelenléte nagyobb relapszus rizikót és rövidebb túlélést jelent és gyakoribb a terápia rezisztencia is.
Az FLT3/TKD felnőttkori AML-ben 7%-ban, gyermekkori AML-ban 3%-ban fordul elő, a MDS esetek 3%-ában, RAEB transzformáció esetén 7%-ban, ALL-ben pedig 3%-ban mutatható ki. A genetikai elváltozás típusa leggyakrabban pontmutáció, azonban inzerció és deléció is előfordulhat. A 834., 835., 836. és 839-841. kodonok lehetnek érintettek. A mutáció jelenléte felnőttkori AML-ben rövidebb túlélést jelent, gyermekkori AML-ben prognosztikai jelentősége még nem bizonyított.
Az FLT3/ITD mutáció relapszusban is kimutatható, ezért a minimális reziduális betegség (MRD) kimutatásában is van szerepe. Az általunk bevezetésre kerülő módszer érzékenysége kb. 1% kóros sejt kimutatását teszi lehetővé.

A meghatározás elve:
Az FLT3/ITD mutáció kimutatására hagyományos PCR reakciót használunk, a PCR termék futtatását poliakrilamid gélelektroforézissel végezzük. A vad allél jelenlétére 329 bp nagyságú termék utal, mutáns allél jelenléte esetén egy nagyobb PCR terméket is látunk. A vad allél elvesztése is előfordulhat, ez különösen rossz prognózisra utal. A mutáns/vad allél aránya is fontos a prognózis szempontjából, azonban ennek meghatározására ez a módszer korlátozottan alkalmas a sávok intenzitásának szemmel való értékelése miatt.
Az FLT3/TKD kimutatása hagyományos PCR+RFLP módszerrel történik. A teszt segítségével a 835. és 836. kodonba lokalizálódó mutációk detektálhatóak, melyek a TKD régiójában leírt genetikai eltérések döntő hányadát jelentik. A mutáció pontos lokalizációja, azaz, hogy a 835. és 836. kodonok melyik nukleotidja érintett, ezzel a módszerrel nem azonosítható.

Az eredmény értékelése:
A vizsgálat eredménye, mindkét mutációra nézve, a következő lehet:

•  Homozigóta vad 2., Heterozigóta 3., Homozigóta mutáns

Vizsgálatkérés, mintatípus, eredmények közlése
A MEDSOL „KIZMOLPT” kérőlapján az “FLT3 mutációk (ITD, TKD) kimutatása” elnevezés kijelölésével rendelhető meg a vizsgálat.
A meghatározáshoz egy cső citráttal vagy EDTA-val alvadásgátolt perifériás vér vagy Na-heparinnal alvadásgátolt csontvelői minta szükséges. Amennyiben a betegnek IgH/TcRγ génátrendeződés vizsgálatát és/vagy immunfenotipizálást is rendelnek elegendő egy minta küldése. Eredményeket kéthetente egyszer adunk ki. Az FLT3 mutációk meghatározásának pontértéke 6867 (DNS izolálással együtt 10792) pont, ami járóbetegek esetében természetesen nem a klinikát terheli.

A vizsgálattal kapcsolatban felmerülő kérdések esetén kérjük forduljanak Dr. Antal-Szalmás Péterhez, az Onkológiai Diagnosztikai részleg vezetőjéhez (56265 vagy 56353-as mellék).

 

Debrecen, 2005. október 10.

 

Tisztelettel:
Dr. Kappelmayer János s.k.
egyetemi docens
a Klinikai Biokémiai és Molekuláris
Patológiai Intézet igazgatója