Thiopurin metiltranszferáz genotipizálás

A Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet Molekuláris Patológia részlege 2005. október 17-től új vizsgálatot vezet be, a TPMT genotipizálást.
A thiopurin metiltranszferáz ( TPMT ) enzim (a xantin oxidázzal együtt) purin analóg gyógyszerek, mint a 6-thioguanin, 6-merkaptopurin és azathioprin lebontásáért felelős. Az enzim aktivitásában az egyének és az egyes etnikai csoportok között jelentős különbségek figyelhetők meg. A jelenség hátterében a TPMT gén polimorfizmusa áll.
A TPMT gén a 6-os kromoszómán található (6p22.3), 10 exonból és 9 intronból áll. Számos allélja ismert, melyek egymástól egy vagy több pontmutációban térnek el. A vad típusnak megfelelő TPMT * 1 allél a leggyakoribb előfordulású. A többi allél jelenléte mind heterozigóta, mind homozigóta formában az enzim csökkent aktivitását eredményezi. A kaukázusi populációban a heterozigóták előfordulási gyakorisága 11%, míg a homozigóták 0,3%-ban fordulnak elő. A TPMT gén eddig leírt alléljai: TPMT * 3A, 3B, 3C, 3D, 2, 4, 5, 6, 7, 8.
Az alacsony (homozigóta) és a közepes (heterozigóta) enzimaktivitással bíró egyének a fent említett gyógyszerekből a standard dózisoknál kisebbet igényelnek, mert esetükben standard dózisok adása életveszélyes mellékhatások (myeloszupresszió és pancytopenia) kialakulását eredményezheti.
 Az alkalmazott genetikai teszt segítségével a TPMT*1, TPMT*2, TPMT*3A, TPMT*3B, TPMT*3C, TPMT*3D, TPMT*4, TPMT*7 allélek kimutatása lehetséges.

Módszer
Vénás vérből végzett manuális DNS izolálást követően a kérdéses génszakaszokat (exonokat) PCR módszerrel amplifikáljuk, majd a pontmutációk/polimorf helyek kimutatását bidirekcionális DNS szekvenálással végezzük.

Minta
A vizsgálathoz 1 cső citráttal vagy EDTA-val alvadásgátolt vér szükséges.

 Vizsgálat kérése, eredményközlés
A MEDSOL KIZMOLPT kérőlapján a "TPMT genotipizálás" megjelölésével kérhető a vizsgálat. Az eredmények kiadása kéthetente történik. Alkalmazott OEP kódok 29950, 28920, 28946, 2893A. A vizsgálat pontértéke 75500 pont, mely járóbeteg esetén természetesen nem a beküldő klinikát terheli.

A vizsgálattal kapcsolatos kérdésekkel forduljon Dr. Balogh István egyetemi adjunktushoz (56265-ös mellék).

 

 

 

Debrecen, 2005. október 10.

 

Tisztelettel:
Dr. Kappelmayer János s.k.
egyetemi docens
a Klinikai Biokémiai és Molekuláris
Patológiai Intézet igazgatója